A boldogság lelkes turista, állandóan úton van, hogy újabb és újabb emberekhez látogasson el. Senkit nem hagy ki, nincs olyan halandó lélek a földön, akihez ne kopogtatott volna be. Azonban mivel sok a dolga, nem vesztegel fölöslegesen senkinél, továbbáll, ha úgy érzi, nincs maradása.

Ha ajtónkon kopogtat, engedjük be, de hagyjuk, hadd tegye a dolgát. Nem szabad marasztalni, pláne ajtót zárni érkezése után, hiszen ha mohóságot vagy önzést észlel, megszökik. Ne ragaszkodjunk hozzá, csak mert ő oly kegyes és társasága mindig üdítő, nem kérhetjük tőle, hogy örökre nálunk maradjon. Engedjük el, hogy a legközelebbi látogatása ismét feledhetetlen legyen.

 A cikk letöltése .pdf formátumban >>